Tartalom

A kutatási programról röviden

A Szászvárosi Hegyek Dák Várai többéves kutatási program abból a feltevéséből indul ki, hogy az UNESCO Világörökség Listájára felkerült helyszínek felbecsülhetetlen tudományos és kulturális értékűek.

Ezen program célja a régészeti kutatások (ásatások és multidizsciplináris vizsgálatok) fokozása, illetve megfelelő felszerelés beszerzése, vizsgálatba, kutatásba való befektetés, szolid anyagi alap megteremtése és nem utolsó sorban, ezen műemlékek nemzetközi szabványoknak megfelelően nyilvánosságra hozatala annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi turisztikai és kulturális körforgás részévé váljanak.

A programot a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum vezeti a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel, a dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumával, a bukaresti Román Nemzeti Történelmi Múzeummal, a Román Akadémia kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézetével közösen.

Az edényművesség

A Szászvárosi-hegység dák kerámiaanyaga elkülönül a római kor előtti Dácia fazekastermékein belül úgy formaválasztás, mint edénykészítési technika terén. A Dák királyság fővárosához közeledve, az edénytípusok változatossága csökken, az edényekre főleg a „klasszikus”, mediterrán jellegű elegancia jellemző. 

Az Ezüst oroszlán, a projekt szimbóluma

Az Ezüst oroszlánt véletlenül fedezték fel az 1940-es években a „Pietroasa lui Solomon” (Salamon köve) néven ismert helyen, a Blidaru vár környékén.Nem szükségtelen megemlítenünk, hogy ugyanazon a környéken, mesterségesen kialakított teraszokon dák templomok kő oszlopainak lábazataira találtak.

Nehéz a tárgyat értelmezni, hiszen a felfedezés körülményei és pontos helye nem ismeretesek. Elég nagy pontatlansággal lehet időben elhelyezni, feltehetően a vaskor végéről származik.

Bronztárgyak

A Szászvárosi-hegység dák településein talált bronztárgyak mennyisége, akárcsak minőségi kivitelezésük lenyűgöző. Ez utóbiban ötvöződik a készítő mesterek művészi érzéke és kifinomultsága a magas szintű technikai tudással. Ezenkívűl azt mutatják, hogy ezekre a javakra létezett egy műkedvelő vevőkör, illetve azt bizonyítják hogy a divatban levő tárgytípusok egy részére a dákoknak igényük volt. Ebben a kontextusban, ezek a tárgyak egy sor nem mindennapi tevékenységről tesznek tanubizonyságot. 

Festett kerámia

Az égetett agyag edények festéssel történő diszítése egy művészet, amely főleg a vaskor végén terjed el a mérsékelt égövi Európában. A Királyság korabeli nagyobb dák települések festett kerámia anyagát főleg az asztali edények (gyümölcsöstálak, mélytálak, sekélytálak, kétfülü serlegek stb.) jelentik, de gyakoriak a nagy méretű edények között is. Az egyik legfontosabb termelő központ a Szeret folyó mentén elhelyezkedő Brad-i dava, ezt követi a Vâlcea megyei Ocniţa. A festett kerámia többségét különböző árnyalatú vörös sávokkal diszítették, ezt sárgás-fehér alapra (ú.n. angóba), vagy közvetlen a kerámia anyagára vitték fel. Más gyakori diszítő elemek az egyszerű vagy bonyolult geometriai formák.

Graffitis kerámia edények

Graffitis kerámia edényekA kerámia edények mikro-feliratokkal való megjelölése általános  szokás volt az ókorban, legyen szó a fazekas által használt mesterjegyekről, űrtartalom-mértékekről, az ár, a tartalom vagy az edény tulajdonosának megjelöléséről. Ezek a feljegyzések nagyon fontosak a régészet számára és kiegészítő adatokkal szolgálnak a mindennapos élet különféle aspektusairól.

Nyitott kapuk napja

Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum a Hunyad Megyei Tanáccsal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel, a dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumával együttműködésben megrendezi a „Nyitott kapuk napját” a Hunyad megyei Sarmizegetusa Regia-i (Várhely – Grădiştea de Munte) régészeti lelőhelyen.

Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum és partner intézményei meghívják szombaton, augusztus 31.-én 10.00 órai kezdettel a Hunyad megyei Várhely – Grădiștea de Munte régészeti lelőhely meglátogatására, a „Nyitott kapuk napja - Sarmizegetusa Regia 2013” rendezvény alkalmával.