Vereskő hegyek közé rejtett sziklája a XIX. század óta egyaránt foglalkoztat tudósokat és régiség kedvelőket, akik beszámolóikban az antik tárgyak és romok mellett a kincskeresők kapzsiságát is megemlítik.
A lelőhely első, valóban tudományos felmérése Finály Gábor nevéhez fűződik, aki a XX. század elején megkezdi az első ásatásokat.Finály hasonlóságot fedez fel a kővár tornyai és Traianus oszlopának képei között, illetve kapcsolatot lát az erődítmény pozíciója és a gredistei romok között.
Ugyanazt a topográfiai és archeológiai valóságot hangsúlyozza a kolozsvári D. M. Teodorescu professzor is, aki elsők között kezdi el 1921-ben a teljes vidék rendszeres területi kutatását.
C. Daicoviciu professzor vezetése alatt ásatások folytak Vereskő várában (1949-ben), ennek eredményeit 1954-ben egy monográfiában tették közzé. Ugyanakkor a Csoklovina-Ponorics-i lineáris erődítményeknél is végeztek néhány próbaásatást.
A 2000-es évek elején, a rendszeres kutatások újrakezdésére készülve, a I. Glodariu professzor vezette kutatócsoport kisméretű ásatásokat kezd a várban, ugyanekkor felszabadítva a növényekkel és vízhordalékkal betemetett kőépületek egy részét is.