Beküldte
Az égetett agyag edények festéssel történő diszítése egy művészet, amely főleg a vaskor végén terjed el a mérsékelt égövi Európában. A Királyság korabeli nagyobb dák települések festett kerámia anyagát főleg az asztali edények (gyümölcsöstálak, mélytálak, sekélytálak, kétfülü serlegek stb.) jelentik, de gyakoriak a nagy méretű edények között is. Az egyik legfontosabb termelő központ a Szeret folyó mentén elhelyezkedő Brad-i dava, ezt követi a Vâlcea megyei Ocniţa. A festett kerámia többségét különböző árnyalatú vörös sávokkal diszítették, ezt sárgás-fehér alapra (ú.n. angóba), vagy közvetlen a kerámia anyagára vitték fel. Más gyakori diszítő elemek az egyszerű vagy bonyolult geometriai formák.
Sarmizegetusa Regian, a Kr. u. I. században egy sajátos, csakis erre a több szerepkört betöltő nagy településre jellemző edényfestési stílus fejlődik ki: a figurativ stílus. Ez a szokványos színsávok mellett, egy sor, más korabeli dák központok esetében szokatlan diszítési elemeket használ. A kézművesek bonyolult geometriai formákhoz folyamodtak (körök, rácsok, rombuszok, spirálok, pontok stb.), növényi diszítésekhez (virágzat, levelek, indák, szőlők stb.) valamint állat alakokhoz. Mostanáig ember ábrázolások nem kerültek elő. Egyes esetekben a művész először egy elsődleges rajzot karcolt a megszáradt angoba felületére, amit utána kifestett. Léteznek olyan esetek is amikor a festő nem követte az eredeti rajzot, hanem improvizált. Mindezek a diszítésmotivumok gazdag alkotássá fonódnak össze, pontokkal és vonalakkal megerősítve, sok esetben egy diszítő sávban szerveződve jelennek meg az edény falán. Ezek a festett edények elsősorban a polgári település teraszain kerültek elő, főleg a Kr. u. I. századba keltezhető leletkörnyezetből. Teljesen ép vagy összeilleszthető edény kevés került elő, ebből kifolyólag nehéz rekonstruálni a diszítmény felépítését. Ehhez a stílushoz tartozó kerámia töredékeket Feţele Albe és Feţele Ceţii lelőhelyeken is találtak. Mindkettő Sarmizegetusa környékén található.
A leglátványosabb diszítési motívumok az állat ábrázolások, amelyek valós és fantasztikus állatokat jelenítenek meg. Az első csoportba tartoznak a macskafélék, farkasok, bikák és a ragadozó madarak. A második csoportból megemlíthetjük az egyszarvú négylábuakat illetve a griffek különböző változatait. Az állatalakok ábrázolási módja nem minden esetben teszi lehetővé a faj azonosítását. Azt feltételezik, hogy ezek egy mitológiai világ részei, ami sajnos ismeretlen maradt.
A Sarmizegetusa Regia-i festett kerámia előkelő helyet foglal el a zóna különleges művészetében, tökéletesen beleilleszkedve abba a gazdag diszítési környezetbe, amelynek részei többek között a nagy, diszített vasveretek vagy a Piatra Roşie-i kovácsolt vas korongok (pajzsok).