A várhelyi romokról szóló első adataink a XIX. század elejéről származnak. Az akkori osztrák adminisztráció képviselőket küldött, hogy vizsgálják a környéken felbukkanó nemesfém kincsek jelenségét. A császári küldöttek hivatalos jelentésükben a számos feltárt darab mellett lejegyzik az erődítmény és egyéb kőépületek létét.
A XIX. század folyamán Várhely egyaránt foglalkoztatott tudósokat és régiség gyűjtőket. Egyesek közülük ásatásokat is végeztek az ókori település különböző pontjain.
Az első rendszeres ásatás az első világháború után kezdődött, 1922-1924 között a kolozsvári D. M. Teodorescu professzor az erődítményt és a nagy, kör alakú templomot tanulmányozta. 1950-ben kezdődött meg a terület nagyarányú régészeti feltárása Constantin Daicoviciu professzor vezetése alatt. Ettől kezdve a napjainkig tartó kutatások az erődítés alkotóelemeit, vallási épületeket, fémfeldolgozó műhelyeket, vízgyűjtő és elosztó berendezéseket, lakóházakat és azok melléképületeit hozták a felszínre.